Fejlesztés vagy szabad játék

Egymást kizáró és teljesen ellentétes fogalmak? 

Mint három gyermek édesanyja, és mint a SzóKiMondóka kitalálója, "anyukája" is sokszor találkozom ezzel a kérdéssel: kell-e fejleszteni, s ha igen, mivel és hogyan - vagy elég, ha hagyjuk, hogy játsszon a gyermekünk minél többet és minél szabadabban. 

Sok tanácstalan szülő keres meg ezzel kapcsolatban. Egyik oldalról azt hallják, a szabad játék mindennek az alapja, a gyereknek semmi más dolga  nincs, mint játszani, másik oldalról pedig elárasztanak minket a fejlesztő játékok és szinte kötelező foglalkozni a témával. Tapasztalataim szerint sokszor egymásnak ellentmondó irányzatoknak állítják be a szülők, pedagógusok vagy pszichológusok e két fontos fogalmat, mintha két, egymást kizáró tevékenységről lenne szó. Mint mindig, az igazság középen van: mind a kettő elkerülhetetlen és elengedhetetlen.  

A szabad játék hasznosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni; fejleszti az érzékeket, a mozgást, a fantáziát, a társas kapcsolatokat, stb. Viszont, aki gyereket nevel, tudja, hogy csak az idő egy részében köti le a gyermekeket. Van, amikor irányított játékra van szükségük és bizony, elkerülhetetlen a fejlesztés is. Ha nem tetszik a "fejlesztés" szó, mert erőltetett fejlődést sugall vagy, mert azt gondoljuk, hogy magától is fejlődik gyermekünk, akkor alkalmazzuk nyugodtan a "foglalkozás" kifejezést. Azt senki sem vitatja, hogy a gyermekkel foglalkozni kell, s minél többet foglalkozunk vele, annál jobban fogja tudni magát lekötni egyedül, annál hamarabb lesz képes önálló tevékenységekre. A velük való foglalkozás tehát fontos, hasznos, és eredményes is. 

Hogyan foglalkozzunk gyermekünkkel? 

A tavaly magyarul is megjelent "Amit rosszul tudtunk a gyerekekről" c. bestseller könyvben olvastam nemrég a legújabb beszédfejlődés-kutatással kapcsolatos eredményekről. Eddig ugye azt hittük, hogy minél többet beszélünk kisbabánkhoz, annál hamarabb indul meg a beszédfejlődése, annál hamarabb formál majd értelmes szavakat. Kiderült, hogy nem az egyirányú kommunikáció, az egyoldalúan rázúdított szóözön fejleszti a kicsit, hanem a helyes interakció: az általa adott jelekre való válasz, az általa képzett, beszédhez hasonlító hangok pozitív megerősítése. Ha ez elmarad, szinte mindegy, hogy mennyit beszélünk hozzá, beszédfejlődése átlagos lesz. Ha viszont érintéssel, más pozitív megerősítéssel jutalmazzuk első beszédhez hasonlító hangjait - amikor azok megjelennek 15 hónapos kora körül-, hamar kialakulhat beszédhang repertoárja, és ha a hangképzés már nem probléma, gyorsan következnek az első értelmes szavak is. Idézem: ,, A szülő központi szerepe nem abban áll, hogy minél nagyobb mennyiségű nyelvi inputot töltsön a gyerek fülébe, hanem abban, hogy észrevegye azt, ahogy a gyerek - szájával, szemével, kezével - kommunikál, és erre megfelelően reagáljon."

Ezt nyugodtan értelmezhetjük a gyermekkel való foglalkozás egyéb vetületeire is. A legfontosabb tehát, hogy vele interakcióban maradjunk, rá figyeljünk, rá reagáljunk, hozzá beszéljünk, neki énekeljünk, figyeljük megnyilvánulásait, igényeit. A fejlesztés kulcsa is ennyi: add neki osztatlan figyelmed, lásd meg, mi érdekli, taníts neki arról, nevezd meg, mond el, mutasd meg, érzékeltesd…

Egy másik megfigyelést is találtam, ami szintén egybevág a SzóKiMondóka törekvéseivel: ,, A három éves korban arról felvett adatok, hogy átlagosan milyen hosszú mondatokban beszéltek a gyerekek és mekkora volt a szókincsük, szoros összefüggést mutattak a harmadik osztályos nyelvi készségeikkel. Az összefüggés a beszélt nyelvi készségek területén volt a legerősebb, de az olvasás, írás, és más verbális készségek területén is megmutatkozott." 

Számomra egyértelmű tehát, hogy itt sincs csak fekete és fehér, mindennek, a szabad játéknak és az irányított foglalkozásnak is megvan a maga helye és ideje. A kicsi igényeitől, a rendelkezésre álló szabadidőtől, a szülők érdeklődési körétől függően alakítsuk ki szokásainkat. A közös időtöltés során találjuk meg azokat a játékokat, amelyek lehetővé teszik, elősegítik a kommunikációt, amelyben mi is részt vehetünk, amelyek észrevétlenül, játékosan, a szülőkkel eltöltött közös játék ideje alatt fejlesztik a kisgyermek képességeit. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és érdekelnek ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése,  a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a hírlevelünkre.

Kövess minket, hogy értesülj azonnal legújabb bejegyzéseinkről!