Turnézik a SzóKiMondóka 2. rész

A Négyszögletű Kerekerdő lakóinak kalandjai Bostonban folytatódtak. A három kaliforniai előadás (az erről szóló blogbejegyzést itt olvashatod: Turnézik a SzóKiMondóka) után Bostonban, a méteres hó alatt fekvő északi városban léptünk fel múlt szombaton utoljára, a Bartók Béla Bostoni Magyar Iskola és Óvoda (www.boskola.org) meghívására. A téli szünet ellenére közel kétszázan jöttek el az előadásra. A három kiválasztott mese, amit a Pilvax Playersszel előadtam a Bukfi, bukfenc, bukferenc, a Lószerafin legyőzi önmagát és a Költői verseny voltak. Lázár Ervin meséi egyszerre szólnak felnőttnek és gyermeknek egyaránt. A mesék tanulságai röviden: félelmeinket leginkább jókedvvel és bátorsággal győzhetjük le, csalással nem lehet győzni és a mindennél fontosabb erő a szeretet - ha röviden szeretnénk megfogalmazni az egyes mesék tanulságait. Dömdödöm szerepében tündököltem, aki önmagában is megérne egy blogbejegyzést. Ő az a medvebocs, aki mindenkit megért és szeret, mindennek örül, de őt csak akkor érted meg, ha viszont szereted, hiszen csak annyit hajlandó mondani, hogy dömdödöm. De mivel az szívből jön, bőven elég arra, hogy megnyerje vele a versenyt.

Mi előadók is nagyon élveztük az előadást, de a legfontosabb, hogy a jelenlévő gyerekek és családjaik is. Ezek az alkalmak nemcsak a külföldön élő magyar közösséget kovácsolják jobban össze, hanem a magyar nyelv gyakorlása mellett a kultúra átadása is céljuk. A kétnyelvű családban nevelkedő gyerekek ugyanis nemcsak két nyelvet, hanem két kultúrát, két szokáskört kapnak. Ez lehet teher, nehézség, de lehetőség is: ők több nyelven hallgathatnak mesét, több nyelven énekelnek, mondókáznak... Ne féljünk ettől, nem terheljük túl a kicsiket ezzel, ők így észrevétlenül, játszva tanulnak, fejlődnek és sajátítanak el két nyelvet, és két kultúrát. Fontos megteremteni nekik a lehetőséget, hogy ne csak otthon, az egyik szülőtől hallják az adott nyelvet, hanem közösségben, számukra szórakoztató eseményeken is. Ezért is vágtunk bele ebbe a turnésorozatba, hogy mi is kínáljunk egy ilyen szórakoztató magyar nyelvű élményt a helyi magyar gyerekeknek.

Az előadás előtt jutott idő a SzóKiMondókázásra is, egy rövid foglalkozás erejéig a kicsikkel, ahol magyar gyerekdalokat énekeltünk, játszottunk a szókártyákkal és tanultuk a testrészeinkről.

Ami még nagyon szép volt a turnéban, hogy mindenhol fával vártak minket: a gyerekek készítették a bölcs tölgy díszletet, ami az első mese megoldását súgja meg az erdő állatainak. Az állatok maguk is szociográfiai karakterek: a nagyhangú cirkuszi oroszlán Brucknek Szigfrid, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl Aromo, a szeleburdi Vacskamati, a bölcs Lószerafin, Szörnyeteg Lajos a legjobb szívű behemót és persze Mikkamakka a lángész zseni, aki a társaságot vezényli és összetartja - mintha saját barátainkat, ismerőseinket írná le a jellemzés, vagy magunkra ismerhetünk a mese karaktereiben.

A levegőt adó fák szimbolikája, az erdő tanítása, a bölcs állatok, a gyerekek szeretete és figyelme, illetve a mese tanulságai - ezek, amikkel gazdagabbak lettünk a színjáték által. Eltettük a jelmezeket - remélhetőleg októberben, Floridában folytatjuk a turnét.